Szereplők:
Via Delaro
Nadett Leiden
Alicia Petro
Ellis Preston
Lindsey Blake/Daniel nővére/
Dora Adams
Daniel Blake
Dave Brown
Mark MCclain
Mike Dyer
Yvon Harris
Igaz szerelem
Első fejezet:Új élet! :$
Sokan azt mondják, hogy a változás mindenkinek jót tesz.Énis ezt gondoltam, addig amíg a szüleim nem közölték, hogy elköltözünk.Via Delaro vagyok 16 éves.Londonban lakom....pontosabban laktam.Sok barátom van de mint sok embernek nekem is van legjobb barátnőm.Ő Nadett.Sehová nem megyünk egymás nékül, és már szinte a testvéremnek nevezem.Mindent tud rólam és énis róla.Ő az aki miatt legjobban fáj a költözés.Sajnos nincs más választásom.Itt kell hagynom.Utolsó napom itt Londonban.Hajnalo 4 óra van.8-kor indul a gép Los Angeles-be.Picit hűvös az idő ezért egy fekete szaggatott csőnadrágot, hozzá egy lila bő pólót és egy torna cipőt vettem fel.A hajamat egyszerűen felfogtam, a szememet pedig szemceruzával kihúztam.Mikor leértem reggelizni Nadett várt a konyhába és annyira megörütem, hogy a nyakába ugrottam.
-Te mit csinálsz itt?-kérdeztem izgatottan.
-Én szeretnék tőled utoljára elbúcsúzni.-mondta mosolyogva.
-Örülök, hogy itt vagy, és hiányozni fogsz!-könnyezett közben a szemem.
-Naa!Ne sírj!Nem ilyen emléket szeretnék rólad!Amúgy is ott lesz majd a video chat,ott mindennap beszélhetünk.
-De akkoris hiányozni fogsz!
-Te is nekem nagyon!De mennetek kell mert lekésitek a gépet!
-Te vagy a legjobb barátnőm!Alig várom a nyári szünetet, hogy újra lássalak!
-Én is, de addig még van fél év!
Gyorsan magamra vettem a kabátomat, felhúztam a bakancsomat és Nadettel kimentünk a kocsihoz.Amíg a szüleim az autóba pakoltak addig mi egymást szorongattuk.Míg eljött az indulűs perce.Beszálltam az autóba és amíg látni lehetett Nadettet addig figyeltem.Láttam rajta, hogy pityereg de próbálta takarni.Már nekem is könnyezett a szemem míg már nem láttam Nadettet.Ekkor felhúztam az ablakot és beraktam a füllhallgatót.Mikor kiértünk a repülőtérre, már csak arra tudtam gondolni vajon milyen lesz az új életem.Miután felültünk a gépre, elaludtam.Hosszú órákon át aludtam míg végre megérkeztünk.Leszállás után taxiba szálltunk ahol a szüleim próbáltak felvidítani, hogy minden rendben lesz.Egyszer csak megérkeztük egy bazi nagy ház, vagyis már szinte egy villához.A szüleim mikor kimondták a várva várt szavakat, hogy "itt fogunk lakni" elámúltam.Nem állunk rosszul de ezt nem vártam volna.Mikor kiszálltam pálmafákat és napfényt láttam magam körül.A ház egy villához hasonlított.A kertet lehetett látni, és nagyon szép volt.A bejárati ajtónál álltam és mikor kinyitottam akkor egy csodálatos nappali tárult elém.Mikor bementem az volt az első dolgom, hogy megkeressem az én szobámat.Hamar megtaláltam.Csukott szemmel nyitottam ki és léptem be.Sajnos csalódnom kellett.Csak egy fehér falat és néhány bútort találtam.
-Anyaa!Gyere fel kérlek!-kiabáltam, kissé sírós hangon.
-Jövök már!-felelte.
Mikor felért egy fél mosolyt láttam az arcán.De nem törődtem vele.
-Mi a baj?-állt a szobámban mintha semmi gond nem lenne.
-Ez lesz az én szobám?-kérdeztem reménykedve.
-Igen!-válaszolta.
-Nem akarlak megbántani de ez nekem nem tetszik!-mondtam lesütött fejjel.
Elkezdett röhögni, miután én kicsit ideges lettem.
-Mia az?-kérdeztem értetlenül.
-Kicsim ez a te szobád úgy rendezed be ahogy te szeretnéd!Ezért ilyen üres.Nem szerettük volna helyetted eldönteni a kinézetét.
-Jajj!!Annyira szeretlek!-mondtam virulva.-Köszönöm szépen!
Ezen ő csak mosolygott.Két teljes napom volt a szobám berendezéséhez, és pont olyan lett mint álmaim szobája.Lila falak,ablakülő,fekete szőnyeg a padlón,egy nagy tükör,egy sminkes asztal,egy íróasztal,egy nagy szekrény, és természetesen az ágy, az ágy francia ágy volt, és meglehetősen puha.Vasárnap este van,holnap suli és ezzel együtt az első tanítási napom itt.Örültem neki, hogy itt nem kell a hidegtől félnem januárban,mert itt mindig nyár van.Bekapcsoltam a gépemet és egyből skypeee!Nadettel beszéltem egészen éjfélig.Utána lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.