Best Friends Forever blog

Olvashatsz idézeteket, valamint blogokat.A blogokat saját kezűleg írom!Nem biztos, hogy mindennap tudom frissíteni de megpróbálom.

                                               Második fejezet


6:00.Óracsörgés.Hat órakor az órámra ébredtem, elég fáradtan mivel Nadettel tegnap sokáig beszélgettem.Kicsit izgatott vagyok az új suli miatt,de legfőképpen azért mert reménykedem, hogy itt végre lesz egy normális pasi...Londonban ahová én jártam oda csak igazi stréberek, és egoista bunkók jártak...Felhúztam a kis papucskámat és elindultam le a konyhába.Ott már anyukám reggelivel és vidáman várt.Jó illata volt a reggelimnek amitől egyből felébredtem.
-Palacsintaaa!-kiabáltam el magam, aztán az asztalhoz szaladtam.
-Igen!Neked csináltam,hátha ettől jobban érzed majd magad.-mondta anya, és megölelt.
-Köszönöm, így már jobban is indul a reggelem.-mondtam majd hozzáláttam az evéshez.
Miután megettem felmentem kiválasztottam a ruhám, és elmentem zuhanyozni és öltözni.A fürdőből egy farmer rövidgatyában,egy fekete trikóban és egy fekete farmer mellényben léptem ki.Bementem a szobámba bepakoltam a táskámba.A sminkemet füstösre csináltam a hajamat pedig besütöttem.Elindultam lefelé, ahol pár percet apával beszélgettünk.Elmondta amit egy apa szokott: "vigyázz magadra","jól fogod érezni magad","ügyes legyél"stb...Felkaptam egy sarut és elindultam.Azt mondták iskolabusz fog értem jönni pontosan 7:30-kor.A busz megérkezett, felszálltam és elfoglaltam a helyemet.Észrevettem, hogy elég jó hangulat van és ettől megkönnyebültem.Útközben üzenetet írtam Nadettnek, hogy első suli napom itt.Picit elszundítottam ezalatt a 20 perc alatt, és egy hirtelen fékezés ébresztett fel.
-Megjöttünk!-szólt elől egy mély, férfi hang,természetesen a sofőr.
Leszálltam és elindultam befelé.Első utam az igazgatóiba vezetett, ahol új diákként meg kellett jelennem.Az igazgatói előtt ültem,amikor kiszóét egy hang.
-Via Delaro.
-Igen, megyek már!-kaptam a fejemhez.
-Bemehet!
-Köszönöm!
Lassan óvatosan léptem az ajtóhoz és kopogtam.
-Bejöhet!-hallattszott bentről egy hang.
-Köszönöm!-mondtam udvariasan.
-Via Delaro?-kérdezte.
-Igen,az órarendemért és a diákigazolványért jöttem.
-Tudom.Tessék!
-Köszönöm!
-Szeretettel köszöntjük iskolánkban, és sok sikert!
-Köszönöm!-és kimentem.
Miután kiléptem az órarendemet kezdtem el böngészni.Fizika.Fizika az első órám.Nehezen megkerestem a szekrényemet és beraktam a cuccomat.Mikor megfordultam éreztem,hogy meglöktem valakit.Igazam is volt.
-Bocsánat!-mondtam ilyedten.
-Hülye liba!Nem tudsz az orrod elé nézni?-nézett rám egy szőke hajú, cicababa kinézetű, vékony hangú lány a földről.
-Elnézést, nem akartam!-mondtam miközben az járt a fejemben, hogy ez még a nap kezdete.
-Ch..-állt fel a földről és elindult tovább.
Odajött hozzám egy szintén szőke hajú lány.
-Sajnállak.-mondta nevetve.
-Miért?-nem értettem.
-Új vagy?-kérdezte.
-Igen!-mondtam kicsit idegesen.
-Áh, értem!Ő Ellis Preston volt.Mint tudod minden suliba van egy boszorkány, egy főboszorkány.Ellis tölti be ezt a szerepet nálnuk.
-Mit kezdjek ezzel?
-Csak annyit, hogy most rád fog szállni.
-Akkor elkerülöm.
-Őt nem egyszerű.Egyébként Alicia vagyok.
-Szia,én Via Delaro.Most költöztem ide Londonból.
-Az jó messze van.
-Eléggé.
-Nem hiányzik?
-De nagyon is.De hagyjuk ezt a témát, kérlek.
-Rendben.Milyen órád lesz?
-Fizika,neked?
-Nekem is!
-Akkor elkísérhetsz!
-Örömmel.
Aliciával míg elértük a termet jót beszélgettem, és eléggé kedves lány.Nem is volt olyan nehéz új barátot szerezni.Mikor beléptünk a terembe,30 szempár szegeződött ránk.De én csak egyet vettem igazán észre.Egy fekete hajú és kék szemű fiút az utolsó padban.Fekete haja egy picit belelógott, gyönyörű kék szemeibe.Azthittem menten elájulok.Majdnem...Elkapott egy labda,amit a helyes srác mellett ülő fiú dobott.
-Bocsii!Nem akartam.-szaladt oda hozzám.
-Semmi baj!-mondtam mosolyogva.
-Semmi baj nincs?-szólt ilyedten hátulról a helyes srác.
-Nincs!-kiabáltam hátra neki.
Aztán az osztályba lépett a tanár.Alica mellett ültem aki elmondta, hogy ő a legutálatosabb tanár az egész suliban.Időközben énis észrevettem,mert ok nélkül elkezdett kiabálni egy lányra,hogy miért beszél.Közben ő volt szinte az egyetlen aki enm beszélt.Sajnáltam.Aztán rám nézett a tanár.
-Megérkezett az új diákunk?-szemlélt végig.
-Igen,én lennék!-mondtam ilyedten.
-Gyere ki, kérlek!-mutatott rám.
-Üdv.-mondtam egy fél mosollyal az arcomon.
-Osztály!Ő itt Via Delaro!-mondta miután az osztály kórusban mondta:"Helló Via".
-Sziasztok!-mondtam,majd végig néztem a termen.
-Mutatkozz be kérlek!-kért fel a tanárnő.
-Via Delaro vagyok,16 éves, Londonból költöztünk ide a szüleimmel!
-Örülök Mrs.Delaro.Én Mrs.Kovács vagyok, és amint rájöttél én tanítom a fizikát neked a jövőben.
-Örülök!-mosolyogtam.
-Fogaljon helyet, és kezdjünk hozzá az anyaghoz!
-Köszönöm!-mondtam majd helyet foglaltam.
Az órám hamar eltelt,ahogyan a többi is.Ebédszünetben odajött hozzám és Aliciához a helyes srác és aki elkapott a labdával.
-Via ugye?Én Dave Brown vagyok, ő pedig a haverom Daniel Blake.
-Sziasztok!Via Delaro.
-Azért jöttünk, hogy mégegyszer bocsánatot kérjek a labda miatt!
-Mondtam már,semmi baj!-mondtam mosollyal az arcomon.
-Örülünk.Leülhetünk?-kérdezte kis kutya szemekkel.
-Persze,ő itt Alicia.Alicia Petro.
-Szia, Alicia!-mondta Dave, olyan arccal ,mintha már beleszeretett volna Aliciába.
-Helló!-mondta félénken Alicia.
Ebéd közben sokat beszélgettünk, és már annyira jóba lettünk a srácokkal, hogy hazavittek minket.Pontosabban Daniel.Útközben természetesen én vagyis a régi életem volt a téma.Mikor megálltunk a házunk előtt Daniel rám nézett édes szemeivel,amire úgy néztem mintha,nem lenne más a világon.
-Jó helyre hoztalak Via?-kérdezte.
-Igen,köszönöm!-majd kiszálltam.
-Holnap reggel találkozunk!-kiabált a kocsiból Daniel.
Elindultam a bejárati ajtó felé, és kinyitottam.Beléptem,de sötét volt.Egyszer csak világos lett.Megpillantottam Nadettet amitől elámultam.
-Nadett?-odafutottam hozzá és megöleltem, a szüleimmel nem törődve.
-Via!-ölelt vissza ő is.
-Mit keresel itt?
-Itt fogok lakni veletek, és abba a suliba járni ahová te!
-De hogy-hogy?-néztem bambán.
-Mikor kiderült,hogy elköltöztök akkor terveltük ki a szüleiddel meglepetésként.
-Köszönöm, hogy nem hagytál egyedül!-szorítottam magamhoz.
Nagyon örültem Nadettnek és felmentünk a szobámba.Órákig beszélgettünk,aztán lefeküdtünk aludni.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 1
Havi: 1
Össz.: 6 214

Látogatottság növelés
Oldal: Igaz szerelem II. fejezet
Best Friends Forever blog - © 2008 - 2024 - bestfriends-forever.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »